Iván bizonyságtétele

Iván vagyok, 36 éves, szex-, szerelem-, és pornófüggő. Előrebocsátom, hogy nem Iván a valódi nevem. Nagyon sok függőségem van – alkohol-, drog-, nyugtató-, nikotin-, számítógépes játék, szerelmi fantázia – de itt most csak a pornó-, és szexfüggőségemről fogok írni.

Jelenleg 963 napja vagyok mentes az alkoholtól és a tudatmódosító kábítószerektől ill. gyógyszerektől, 702 napja nem dohányzom, és 337 napja nem néztem pornót. Az önkielégítés terén a leghosszabb absztinencia, amit elértem 75 nap volt. Szexuális kapcsolatom még szerhasználó koromban volt utoljára, azaz évek óta nem feküdtem le senkivel. Nőtlen vagyok, gyermekem nincs. A felnőtt tartalmakkal való első találkozás gyermekkoromban történt, amikor megtaláltam Édesapám eldugott playboyát. Nagyon felizgultam, és merevedésem lett. Odatartottam hosszan a képekhez a péniszemet, ez utána rendszeresen előfordult.

Nagyon sokat volt merevedésem már gyerekkoromban is, volt, hogy egész éjjeleken át. Sokat fantáziáltam a szexről, szerelemről. 15 évesen egy örömlánnyal vesztettem el a szüzességem, mert azt hittem, nekem soha nem lesz csajom, akkor “legyünk túl” rajta minél előbb, ez borzalmasan megalázó élmény volt. Utána még kétszer próbálkoztam örömlánnyal, szörnyű élmény volt.

A pornó 16 éves korom óta rendszeresen jelen volt az életemben, változó intenzitással. Önmagában sem az önkielégítés, nem a pornó nem volt kényszeres. Nem éreztem problémának. Bár keverten evangélikus és katolikus környezetben nőttem fel, ahol kaptam figyelmeztetést ezzel kapcsolatban, de én nagyon lázadó típus voltam. Kényszeressé akkor vált a pornó és az önkielégítés, mikor bekerültek a képbe a drogok. Az amfetamin, metamfetamin, az “extasy”-tabletta, a kokain, a füves cigi, az LSD, majd később a “designer” stimuláns ill. hallucinogén drogok és a pornó infernális kombinációt alkottak. Volt, hogy több napon át megszakítás nélkül néztem a pornófilmeket, és folyamatosan önkielégítettem síkosítóval. Volt, hogy több tízszer élveztem el egymás után, és egy-egy orgazmus percekig tartott, intenzitása pedig több tízszerese volt egy “drogmentes” orgazmusnak. A hallucinogén és stimuláns drogokat ráadásul kombináltam, és közben füvet szívtam.

Rendre annyi pornófilmet nyitottam meg, hogy a végén összeomlott a számítógépem, és újra kellett indítani, és akkor pedig kezdtem elölről. A leuralós, kemény – de szerencsére kizárólag felnőtt, hetero – pornót. Valamiért nekem fontos volt, hogy egy számomra visszataszító, durva, önző, aljas, szemét, primitív férfi erőszakosan, alázósan uraljon le szex közben egy 20 és 30 közötti nagyon szép nőt, ezzel mintegy “legyőzve” őt. Az aktív függőségem utolsó néhány évében havonta egy-két hétvége ezzel telt, hogy felszerelkeztem droggal, és három napra kivontam magam a forgalomból, leráztam lehetőség szerint mindenkit, hogy háborítatlanul átadhassam magam az infernális gyönyörnek, a szeretet kifejezetten terhessé vált.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem élveztem. Nagyon élveztem. Mindig reszketve, epekedve vártam a következő alkalmat. Ugyanakkor legbelül éreztem, hogy nem lesz ez így jó. Nagyon féltem a pokoltól, legyen az bármi, éreztem, hogy itt nem csak az életemmel, hanem a lelkemmel is játszom. Éreztem, hogy gyalázatos, rettenetes, fertelmes bűn ez az Isten ellen, amit művelek, és pláne AMIT nézek a képernyőn. De ismétlem, kizárólag felnőtt, hetero pornó.

Megemlíteném, hogy volt kapcsolatom szerhasználó nőkkel, velük szert használtunk, és úgy szexeltünk, mint ezekben a filmekben, beöltözve, tükrökkel, stb. Prostituáltakhoz a néhány kipróbálást leszámítva nem jártam, bár erre is nagyon vágytam, de ezt még a megtérésem előtt is nagyon nagy bűnnek tartottam, tartottam volna tőle, hogy esetleg nem önkéntes a dolog valójában, vagy hogy a nő azért csinálja, mert ő maga szexuális abúzus áldozata.

Érdekes, hogy az aktív függőségem idején is folyamatosan foglalkoztatott, motoszkált bennem megtérés gondolata, szükségessége, ezzel kapcsolatos dilemmák, ezt a belső hangot soha sem tudtam tartósan elhallgattatni, nem hagyott békén. De halogatni akartam a megtérést, hogy “tudjam még egy picit élvezni az életet”. Ki akartam volna “centizni”, azzal a hozzáállással, hogy majd ráérek én öregemberként megtérni, amikor már úgysincs miről lemondani, előtte viszont úgy éreztem, túl sok áldozatot kellene hozni.

De Isten ezt másképp rendezte. Az ő kegyelméből nem haltam bele a drogos és alkoholista életvitelembe, pedig számtalanszor közel voltam hozzá. Ezzel az életvitellel nem igazán állt szándékomban felhagyni, mert roppant módon élveztem, azonban az egészségi állapotom hanyatlott, és az életem pedig egzisztenciálisan összeomlott, és a tetteim következményei elől elmenekültem egy rehabilitációs intézetbe. Ott volt egy spirituális élményem: egyik éjszaka olyan szeretet vett körbe, hogy zokogni kezdtem. Részben ezen élmény hatására tudatosult bennem, hogy ez a helyzet egy válaszút az életemben. Most van lehetőségem letérni a halálba vezető útról, később már nem biztos, hogy lesz lehetőségem. Eddig is csoda, ill. kegyelem, hogy nem haltam meg.

Nagyon nehezen, de meghoztam azt a döntést, hogy felhagyok eddigi életemmel, és követem a hívást, ami hitem és meggyőződésem szerint Krisztustól jött. A rehabot sikeresen elvégeztem, és azóta a 12 lépéses közösségek és Isten segítségével dolgozom a felépülésemen már több, mint két és fél éve. A pornóban volt néhány rövidebb visszaesésem, másban nem. De az utolsó alkalom után letöröltem az egész pornógyűjteményemet, ez elképesztően nehéz volt, sok ima kellett hozzá, viszont fontos mérföldkő, mert azóta nem néztem pornót sem. Az önkielégítéstől és a fantáziálástól nem tudok teljes mértékben tartózkodni, de törekszem rá.

A felépülésem második évében 2017.11.16-án tértem meg egy csendes héten, és fogadtam el Jézus Krisztust megváltómnak, akitől a hívás jött egy évvel korábban. Azóta Evangélikus hitemet gyakorlom a 12 lépés gyakorlásával párhuzamosan. Így tudok a keskeny úton maradni, de még így is nagyon kemény küzdelem, mert az óemberem rendszeresen húz vissza a régi élet irányába, kísért, hogy nézzek egy kicsit hátrafelé az eke szarváról, és közben hallgassam a szirénhangokat …

Vélemény, hozzászólás?