szakértő

17 éves lány vagyok, és a pornót a PTSD (poszt traumás stressz okozta zavar) leküzdésére használom. Tudna segíteni?

17 éves lány vagyok, és a pornót a PTSD (poszt traumás stressz okozta zavar) leküzdésére használom. Tudna segíteni?

17 éves lány vagyok és nemrég kezdtem el lelkigondozásra járni. Volt az életemben egy-két traumatikus tapasztalat, és PTSD-vel diagnosztizáltak. 4 éves koromban szexuálisan zaklatott egy 12 éves fiú. Az önkielégítéssel és az időnkénti pornóval való küzdelmeim nagyfokú bűntudatot okoznak bennem és közben undorodom magamtól. Nem értem, miért van az, hogy amikor éppen szexuális zaklatás miatt sebződtem, ugyanazt teszem magammal, és ezzel még több fájdalmat és zavart teremtek magamnak. Ezen kívül küzdök még az önbántalmazással is (nem öngyilkosság jellegű), de ezekre kitértünk a lelkigondozásban, viszont a pornóval és az önkielégítéssel nehéz ott előállnom. Köszönöm a segítő gondolatokat.


VÁLASZ


Azok az érzések és viselkedésformák, melyeket tapasztalsz, az abúzus következményeként átélt traumára adott reakciók.

A pornográfia, az önkielégítés és az önbántalmazás megküzdési mechanizmusok. A trauma egy érzelmi válasz valamilyen szörnyű eseményre, amely fölött az embernek nincs hatalma, mint például egy baleset, nemi erőszak, szexuális abúzus, természeti katasztrófa vagy háború. Rögtön az esemény után a sokk és tagadás a jellemző. A hosszú távú következmények között pedig jelentkezhet a depresszió, szorongás, érzelemkitörések, emlék-bevillanások, kapcsolatok elhidegülése, vagy akár fizikai tünetek, mint fejfájások vagy hányinger.

Bár ezek az érzések természetesek ilyen esetben, van, akinek nehézséget okoz, hogy továbblépjen az életben. Fogva tartják őket a múlt traumatikus eseményei. A trauma okozta érzelmi, fizikai és szellemi stressz olyan erős lehet, hogy a túlélő az öngyógyítás különböző útjait keresi. Sokan fordulnak vigasztalásért a pornográfiához, önkielégítéshez és az önbántalmazáshoz, és közben függővé válnak ezektől.

A traumával való megküzdés

A gyógyítás nélküli trauma esetében általában 8 féle módon reagálnak az azt túlélők, hogy fájdalmukat enyhítsék:

  1. Traumatikus hasítás: Ha a traumatikus emlék túl fájdalmas, a túlélő disszociálódik (eltávolodik önmagától). A tekintete üres és távoli lesz. Visszavonul a tudatos élettől, és egyszerűen „kikapcsol”. Van, aki egészségtelen, ismétlődő viselkedésformát vesz fel, hogy ezzel távol tartsa a fájdalmat, mint például a kényszeres pornó nézés és/vagy önkielégítés.
  1. Traumatikus örömszerzés: Egyesek úgy küzdenek meg a traumával, hogy örömöt találnak a fájdalomban. Például, ha valakit szexuálisan bántalmaztak gyermekkorában, előfordulhat, hogy veszélyt és kockázatot kereső viselkedésformában keresi önértékelését. Ilyen lehet az erőszakos pornográfia. Az is előfordul, hogy csak ilyen formában tud elérni szexuális izgalmat.
  1. Trauma blokkolás: Ebben az esetben a trauma túlélő egészségtelen elfoglaltságokkal menekül a fájdalom elől. Ilyen lehet az evés, ivás, drog, dohányzás, TV nézés, video játékok, szerencsejáték és pornó.
  1. Trauma reakció: Ilyenkor a túlélő értelmi és érzelmi reakciókat ad a traumára, úgy mint emlékek bevillanása, hirtelen és kontrollálatlan sírás, dühkitörések és/vagy rémálmok. Előfordulhatnak fizikai tünetek is, mint pl. magas vérnyomás, irritábilis bél szindróma, fibromyalgia, krónikus fáradtság szindróma, fejfájás, hátfájás, stb. Az ilyen tüneteket mutató pácienseket gyakran PTSD-vel diagnosztizálják. Az ezekkel a tünetekkel való egyik egészségtelen megküzdési mód a pornográfia.
  1. Trauma absztinencia: a traumát egykor átélt személy, hogy elkerülje a jelentkező fájdalmat, kerüli pl. az evést, kommunikációt, bizonyos kapcsolatokat, az autóvezetést, pénzköltést, stb. Ha valakit szexuálisan bántalmaztak, előfordulhat, hogy kerüli a szexuális aktivitást. Ez a jelenség „szexuális anorexia”-ként, vagy „acting in”-ként is ismert.
  1. Traumatikus szégyen: Ez egy gyakori reakció a traumát átélt személyeknél. Önmagukat vádolják az abúzus miatt, és megragadnak egy szégyen alapú identitásban. A traumát átélt úgy hiszi, hogy ő rossz, értéktelen és ostoba. Az is előfordulhat, hogy úgy gondolja: megérdemelte, hogy ez történt vele. Azzal, hogy ilyen önképet tett magáévá, értelmet kap a trauma, és ezzel úgy érzi, úrrá lett rajta.
  1. Trauma szalag (ismétlés): A traumát átélő személy újra meg újra megpróbálja megismételni a traumatikus tapasztalatot abban reménykedve, hogy legközelebb másképpen vagy jobban fog kijönni belőle. Így ismételten aláveti magát ugyanannak a fájdalomnak, abban a hitben, hogy „most jobban fog sikerülni.” Egyes traumát átélők olyan módon élik újra a traumatikus eseményt, hogy bántalmazóvá válnak. Ezáltal élik meg az erő és a kontroll érzetét, melyet, mint áldozatok nem élhettek meg. Vannak, akik számára a trauma olyan erős és annyira beépült az életükbe, hogy sokkal félelmetesebb egészséges döntéseket hozni, mint együtt élni a traumával.
  1. Traumatikus kötődés: Egyes traumát átélők erős szükségét érzik annak, hogy kötődjenek saját bántalmazójukhoz. Kapcsolatot alakíthatnak ki olyanokkal, akik ismételten traumát okoznak számukra. Mindezt abban a reményben teszik, hogy így majd egy igazi kapcsolat és kötődés jön létre, és végül a fájdalom elmúlik.

A legtöbb traumát átélő az itt felsorolt megküzdési reakciók kombinációit használja. A jó hír az, hogy a gyógyulás lehetséges. Ennek a kulcsa az, hogy olyan terapeutát találjunk, aki a szexuális függőség és a trauma területén egyaránt képzett.

Az olyan technikákon keresztül, mint az irányított képzelet, megbocsátási gyakorlatok, EMDR technika, a trauma gyógyítható, és a traumát átélők továbbléphetnek, hogy boldog és egészséges életet éljenek. Bár nehéz lehet megosztani a terapeutával mindazt a fájdalmat, amin keresztülmentél és az azzal kapcsolatos megküzdési viselkedésmódokat, fontos, hogy a terapeuta tudjon ezekről. Ez segíteni fog neki, hogy olyan kezelési tervet készítsen, ami segít felépülni a traumából és felhagyni a pornográfiával, önkielégítéssel és önbántalmazással. Ha most túl erős a szégyenérzeted ahhoz, hogy beszélj ezekről a dolgokról, azt javaslom, hogy oszd meg mindezt a terapeutával egy levélben.

A terapeuta segíteni fog, hogy elengedd a szégyent, és továbblépj a gyógyulási folyamatban.

A legfontosabb, hogy tudd: bármi is történt veled, és bármit is tettél: Isten továbbra is szeret téged. Méltó vagy a szeretetére. Amikor Isten megteremtett, olyan mérhetetlenül értékesnek teremtett és olyan nagy méltósággal ruházott fel, amelyet senki sem tud tőled elvenni.

Hiszem, hogy együttműködve a terapeutáddal és növekedve az Istennel való kapcsolatodban, lehetséges számodra a teljes gyógyulás.

Dr. Peter Kleponis, Klinikai terapeuta

Vélemény, hozzászólás?